Mit lehet tenni az eletromágneses sugárzás ellen?

Mi az elektromágneses sugárzás?

• Ha egy vezetőben elektromos áram folyik – elektromos vezetékben, kenyérpirítóban vagy akár egy csillagban –, akkor a vezető körül mágneses mező alakul ki.
• Vezetőben folyó váltóáram és az általa keltett mágneses mező kölcsönhatása elektromágneses sugárzáshoz (EMR) vezet.
• Az elektromágneses sugárzás hullám alakban, a forrástól kiindulva koncentrikus körökben terjed). Gondoljunk egy álló vízbe dobott kavics keltette hullámokra, amelyek egyre kisebbek, minél távolabb vannak az energiaforrástól, azaz a kavicstól. A víz elnyeli a hullámok energiáját és azáltal gyengíti őket. Az elektromágneses sugárzás is gyengül a levegőben való terjedés közben.
• Az elektromágneses hullámokra jellemző a hullámhossz (a hullámok közötti távolság méterben) és a frekvencia (a másodpercenkénti hullámok száma: egy hullám/másodperc = 1 Hertz).
• Az elektromágneses sugárzás részecskéi az energiahordozó fotonok. Minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb a frekvencia és annál több fotont – és így energiát – tartalmaz a hullám. Az elektromágneses sugárzás teljes hullámhossz-tartományát elektromágneses spektrumnak nevezzük.
  

Hogyan hat az elektromágneses sugárzás?

• Minden anyag rezgésben levő molekulákból áll. Amikor egy anyag molekulái ugyanazon a frekvencián rezegnek, mint egy elektromágneses hullám, akkor rezonálnak vele, és ilyenkor az anyag molekulái elnyelik a hullám energiáját, ahelyett, hogy átengednék.
• Amikor egy szoprán egy magas C-hanggal összetör egy kristálypoharat, akkor a hang adott frekvenciája az üveget annyira rezgésbe hozza, hogy szétszakadnak a vegyi kötések.
• A rádiótuner hasonló elven működik. A rádióhullámok frekvenciája alacsony, hullámhosszuk nagy – egy méter és egy kilométer közötti –, ezért kicsi az energiájuk. Alkalmasak információhordozásra, de nem tartalmaznak annyi fotont, amennyi tönkretenné a tunert.
• A szem retinája az elektromágneses spektrum látható fény tartományára van "hangolva". Azért látunk, mert szemünk ebben a tartományban a különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzásokat különböző színeknek érzékeli.
• A mikrohullámok hullámhossza nagyobb a fényénél. A 2,5 gigahertzes mikrohullámok rezgésbe hozzák a vízmolekulákat, és a hullámok energiája hővé alakul. A mikrohullámú sütők így "főzik" fel az ételt.
• Az elektromágneses sugárzás elméletben hasonlóképpen hathat az emberi testre.
• Egy 1999-es vizsgálat kimutatta, hogy a mobiltelefon használata felmelegíti az agy egy részét. Nem annyira, hogy károsodjon, de előidéz egy megmagyarázhatatlan hatást: megnöveli a telefonáló reakcióidejét. Ez zavarba ejtette a szakértőket. A New Scientist magazin később így reagált: "a mobiltelefonok sugárzásának elméletileg nem kellene hatnia az élő szövetekre".
• Ugyanabban az évben svéd kutatók mobiltelefon sugárzásnak tettek ki patkányokat, és azt vették észre, hogy károsodott a patkányok vér-agy gátja – ez a gát akadályozza meg, hogy a vérből káros fehérjék és toxinok az agyba jussanak. Még nem tudjuk, mennyire káros ez, de elméletileg az agyba kerülő fehérjék megnövelhetik az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex kockázatát.
  

A következőkre van sürgősen szükség:

• Menedékhelyekre. Sugárzásmentes zónákra. Rádióadók, mobilszolgáltatás és kábeltelevízió (a kábel gyakran jelentős sugárforrás) nélküli helyekre. Ezekre a menedékhelyekre most van szükség, hogy életeket lehessen menteni.
• Jogi segítségre. Környezeti és rokkantsági jogi területeken jártas ügyvédekre, akik fel tudják vállalni ezt a témát.
• Pénzre földek vásárlásához és a jogi költségek fedezésére.
• Önkéntes segítségre telefonáláshoz, levélíráshoz, kérelmek írásához stb.
  

Két elvet érdemes megjegyezni:

• A távolság számít. A térerő a távolság négyzetével arányosan csökken. Kevés adó maradjon, és az is a lehető legmesszebb emberektől és környezetileg érzékeny helyektől.
• A digitális sugárzás káros. Alacsony térerő esetén a digitális (pulzáló) technológia sokkal károsabb az analógnál. Törvénnyel kell kikényszeríteni az analóg tévé, rádió és távközlési adatátvitelt.

Elektromágneses terek

• Mindannyiunkat ér elektromágneses sugárzás, pl. hajszárítás vagy mobilozás közben. Az állandóan működő elektromágneses sugárforrások viszont, mint a magasfeszültségű vezetékek és a mobil adótornyok folyton és megszakítás nélkül sugároznak, és állandó térerőt hoznak létre.
• A mobil adótornyok és a velük kapcsolatos egészségügyi aggodalmak új jelenségek, de a magasfeszültségű távvezeték alatt lakók már évek óta panaszkodnak súlyos betegségekről (A The Ecologist már 1979-ben közölt erről egy cikket).
  

Elektromágneses sugárzás a háztartásban

• Az elektromos háztartási gépek mindegyike bocsát ki elektromágneses sugárzást: pl. a villanytakarók, a háztartási robotgépek, a hajszárítók, a hűtőszekrények, a mikrohullámú sütők, a porszívók. Ha rövid ideig használjuk őket és megfelelő távolságot tartunk tőlük – 60 cm-re már jóval kisebb az elektromágneses térerő –, akkor a sugárártalom a minimálisra csökken.
• A katódsugaras televíziók, számítógép- és videojáték képernyők bocsátanak ki mind kis, mind nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzást. Kb. 60 cm távolságra az elektromágneses sugárzás elhanyagolhatóvá csökken. Az újabb LCD-s képernyők elektromágneses sugárzása majdnem nulla. További információk: a WHO beszámolója az elektromágneses terekről (EMF): www.who.int/peh-emf/en/. Simon Best kéthavonként megjelenő remek hírlapja: Electromagnetic Hazard and Therapy, interneten a www.em-hazard-therapy.com címen.
  

Amit egyénileg lehet tenni:

• Akinek van mobiltelefonja, ne használja többet. A mobilantennák és az adótornyok több kilométer távolságig tönkreteszik a környezetet. Több embert betegítenek és ölnek meg, mint ahányat vészhelyzetben megmentenek. Használat közben egy mobiltelefon 100 méter távolságig szennyezi a környezetét. A mobilok akkor is bocsátanak ki sugárzást, ha nem telefonál velük senki, csupán készenléti állapotban vannak.
• A vezeték nélküli telefonokat cserélje ki vezetékesre otthon vagy a vállalkozásban, ne sugározza be az agyát mikrohullámmal és ne szennyezze a környezetet.
• Sose tegyék ki csecsemőiket vezeték nélküli babaőrző sugárzásának.
• Iskolaigazgatók: A fejlődésben levő gyerekeket ne tegyék ki vezeték nélküli számítógépek, billentyűzetek vagy egerek sugárzásának.
• Koncert és eseményszervezők: Tegyék az eseményt biztonságossá és bárki számára elérhetővé úgy, hogy megtiltják a mobiltelefonok használatát és rádió adó-vevők nélkül szavatolják a biztonságot.
• Vadon élő állatokkal foglalkozó kutatók: A rádiós nyakörvek szennyezik az erdőket és károsítják az állatokat, akikre követés céljából felszerelték. Legyenek szívesek ne használjanak ilyeneket.
• Parkigazgatók: Őrizzék meg parkjaink és erdeink védettségét, ne engedjenek oda adóberendezéseket telepíteni.
• Közhivatalnokok: Az emberek egészsége a legfontosabb. Szavazzanak az antennák és az adótornyok telepítési tervei ellen a közösségeikben.

Próbálja ki személyi védelmünket, illetve számítógép, autó és telefon védelmünket!

Háztartási eszközök és mobiltelefon sugárzásmérésével kapcsolatos filmet itt tudnak megnézni

Bővebb információért a következő elérhetőségen állunk rendelkezésükre:
06-70-322-63-61
06-20-254-65-54

facebook/sugarmentesen
eszmog.shs@gmail.com

Gyilkos erőterek - elektromágneses sugárzás

Arthur Firstenberg

Gyilkos erőterek – elektromágneses sugárzás

Killing Fields — Electromagnetic Radiation, The Ecologist, 

2004.06.01.

Láthatatlan elektroszmog vesz körül minket. Tönkreteszi sokunk egészségét, de legtöbben közülünk nem is tudják, mi okozza betegségüket. Miért nem figyel senki a bizonyítékokra, amelyek szerint megsütjük az agyunkat?

Ma hajléktalan vagyok. A pénzem nem nyújt menedéket. Jó egészségem nem biztosítja életben maradásomat. Barátaim nem tudnak segíteni. Gyilkos támadás ér, de a törvény nem véd meg.
Nyolc éve képviselem és támogatom Észak-Amerikában és világszerte a hasonló helyzetben lévő embereket. Némelyikük epilepsziában, szívbetegségben, cukorbetegségben vagy rákban szenved. Vannak közöttük allergiások és asztmások. De a legtöbben egészségesek, mint én.

A támadás, amitől szenvedünk, az egész Földet beborító, rendkívül erős elektromágneses szennyezés vagy elektroszmog.

1982-ben az utolsó évemet végeztem az orvosi egyetemen. Sokat ígérő karrier állt előttem.
Néhány hónapja fejfájásaim voltak, és nehezen tudtam összpontosítani és megjegyezni dolgokat.
Egy operációs turnus alatt bénító fájdalmat kezdtem érezni a csípőmben, és nehezemre esett segédkezni a műtéteknél. Szívverésem 50 alá csökkent.
Egyik nap összeestem, és nem tudtam felkelni. Fájt a mellkasom, és alig kaptam levegőt. Biztos voltam benne, hogy szívrohamom van. A következő két hétben 7 kilót fogytam, pedig amúgy is sovány voltam. Nem szívroham volt, de csak hat hónap múlva tudtam felmenni a lépcsőn kifulladás nélkül, és csak három évvel később voltam elég erős ahhoz, hogy újra síelhessek.

Hét év múlva találkoztam először valakivel, aki alátámasztotta személyes tapasztalatomat, miszerint bizonyos elektromos készülékek, pl. a tévé és a számítógép megbetegítenek, és csak akkor maradok egészséges, ha elkerülöm ezeket. Felfedeztem, hogyan maradhatok egészséges, de szép lassan rájöttem, hogy a társadalom gyakorlatilag megnyomorít.

Véletlenül rábukkantam egy nyilvánvalóan jól őrzött titokra. Elkezdtem kutatni a szakirodalmat a bioelektromágnesességgel, azaz az elektromágnesesség biológiai hatásával kapcsolatban, és szakértővé képeztem magam.

• Megtudtam, hogy a modern műtéteknél a szövetek átvágásra és a vérzés megszüntetésére használt elektromos kauterizáló gépek a megengedett határértéknél sokkal erősebb rádiófrekvenciás sugárzásnak teszik ki a sebészeket. 

• Megtudtam, hogy létezik egy ún. rádióhullám-betegség, amelyről részletes leírás található az orosz és a kelet-európai orvosi szakirodalomban, de amelynek létét általában tagadják Nyugaton. Ez orvosi karrieremnek véget vető "ismeretlen eredetű" betegségemre emlékeztetett. A leírás szerint a betegség egyik súlyos tünete a bradycardia, azaz a lelassult szívverés.

Mivel gyakorlatilag nem léteznek számítógép nélküli munkahelyek, 1990 óta nem dolgozom. Beletörődtem abba, hogy rokkantsági segélyen éljek, és egy általam alapított önsegélyző kör többi tagjával együtt megtanultam, hogyan élhetek együtt a rokkantsággal. Ez főleg az elektromágneses terek elkerüléséből áll. 

1996 júliusában kiderült, hogy egy technikai újdonságot készülnek bevezetni a városunkban, amely lehetetlenné teszi a sugárzás elkerülését.
Akkoriban a mobiltelefon még luxuscikknek számított, és csak bizonyos helyeken működött. Nem volt szokás kapcsolatot tartani másokkal, ha valaki elment hazulról. És az otthoni telefonok is főleg vezetékes készülékek voltak. A legtöbb ember nem volt hozzászokva, hogy mikrohullámú sugárzást kibocsátó készüléket tartson a fejéhez.

1996-ban a telekommunikációs ipar marketinghadjáratot indított, hogy mindezt megváltoztassa. Célul tűzték ki, hogy karácsonyra a mobiltelefonok is felkerüljenek a vásárlási listákra. Használatukhoz karácsonyig antennák tízezreit tervezték telepíteni az országban tornyokra, épületekre, templomtornyokra és lámpaoszlopokra, majd a következő években több százezret.

Válaszként erre a váratlan vészhelyzetre, néhány barátommal megalapítottuk a Mobiltelefon Munkacsoportot (Cellular Phone Task Force), és kapcsolatba léptünk minden kigondolható köztisztviselővel és a sajtóval, hogy figyelmeztessük őket a veszélyre. De 1996. november 14-én mégis elindult az Omnipoint, New York első digitális mobilszolgáltatója.
Társasházakra újonnan felszerelt több ezer antennából sugároztak.
Az egészségügyi szervek szerint november 15-e körül egy korai influenzajárvány támadta meg New Yorkot – Bostont és Philadelphiát viszont nem. Súlyos és hosszantartó influenza volt, a szokásos két hét helyett hónapokig húzódott.

Karácsonykor a Mobiltelefon Munkacsoport egy kis apróhirdetést adott fel egy ingyenes hetilapban, a következő szöveggel:
 "Ha 1996.11.15. óta beteg a következő tünetek egyikével: szemfájás, álmatlanság, száraz ajkak, dagadt torok, mellkasi nyomás vagy fájdalom, fejfájás, szédülés, hányinger, remegés, egyéb fájdalmak vagy szűnni nem akaró influenza, akkor lehet, hogy a várost lefedő új mikrohullámú rendszer áldozata. Szeretnénk tudni, hogy mi van Önnel."
És megtudtuk. Százával hívtak férfiak, nők, fehérek, feketék, ázsiaiak, latin-amerikaiak, orvosok, ügyvédek, tanárok, tőzsdeügynökök, légi utaskísérők, számítógépkezelők.
Legtöbbjük beteg lett november közepén, és azt gondolták, hogy gutaütésük, szívrohamuk vagy idegösszeomlásuk van. Megkönnyebbültek annak hallatán, hogy nincsenek egyedül és nem őrültek meg.

Később tanulmányoztam a Járványügyi Ellenőrző Központ (Centers for Disease Control) által 122 amerikai városról kiadott heti halálozási statisztikát. Több tucat városban 10-25%-kal megnőtt a halálozási ráta, és két-három hónapig így maradt, attól a naptól fogva 1996-ban vagy 1997-ben, hogy az adott város első digitális mobilszolgáltatója elkezdett működni.

Közzétettem a nyers adatokat és az elemzést grafikonokkal. A munkacsoportom által kiadott No Place To Hide (Nincs Hova Elrejtőzni) című oknyomozó folyóiratban jelentek meg. Jelenleg európai tudósokkal működöm együtt, hogy más országokra is kiterjesszük a vizsgálatot.
Megtudtam, hogy 1996 februárjában a Kongresszus olyan törvényt hozott, amely megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy megtagadják a mobilantennák felállításához szükséges engedélyek kiadását környezetvédelmi okokból, ha azok megfelelnek a Nemzeti Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) szabályainak.
Az FCC pedig éppen azelőtt a mikrohullámú sugárzásra vonatkozó határértéket tízezerszer nagyobbnak állapította meg egy rendeletben, mint aminél a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) szerint világszerte betegségeket jelentenek.
Tízezerszer nagyobb szintet, mint amely arra kényszerített engem, hogy elhagyjam az otthonomat, a családomat és a barátaimat, és fussak az életemért, sohasem térhetvén haza.

A Mobiltelefon Munkacsoport 50 más amerikai szervezettel és személlyel együtt perben támadta meg az FCC abszurd szabványait és a helyi felügyeletek jogainak megvonását. A per egészen az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságáig jutott. Több tucat város, helység és köztisztviselő, beleértve több amerikai szenátort és képviselőt, ügyvédi meghatalmazással szorgalmazta a legfelsőbb bíróságot, hogy tárgyalja az ügyünket.
De a bíróság ezt 2001 januárjában indoklás nélkül megtagadta.

Hallani lehet állítólagos szakértők – mindig ugyanaz a néhány, akiket a telekommunikációs ipar fizet – kijelentéseit arról, hogy a mobiltelefonokat/adótornyokat/mikrohullámú sugárzást számtalan vizsgálat biztonságosnak találta. Ez egy könnyű hazugság, és a média buzgón terjeszti. Ilyen vizsgálatok nem léteznek. Éppen ellenkezőleg: kimutatták, hogy a röntgensugárzáshoz hasonlóan, a mikrohullámú sugárzás esetén sincs olyan szint, amely alatt biztonságos lenne a besugárzás. Olyan könnyű kimutatni a káros hatásokat, hogy nem kevés szakértelem kell olyan kísérletek megtervezéséhez, amelyek nem mutatják ki ezeket. Ugyanakkor ma már nehezebb kimutatni a hatásokat, mint 10 évvel ezelőtt, mivel az egész bolygó be van sugározva, és lehetetlen "sugárzásnak nem kitett" kontrollszemélyeket találni. De a legtöbb vizsgálat így is kimutat hatásokat – a szívritmusra, az agyhullámokra, a vér-agy gátra, az alvásra, a szemekre, az ivarmirigyekre, a bőrre, a hallásra, a kalciumra, a melatoninra, a glukózra, az emésztésre, az emberi egészségre. Aki keres, talál.

Zorach Glaser csak az 1970-es években több mint 5000 ilyen tanulmányt nézett át az Egyesült Államok Haditengerészete számára. 1982 után a kormány leállította Glaser munkájának finanszírozását, de világszerte tovább folytatódtak az aggasztó eredményű vizsgálatok.
Az átnézett szakirodalomból néhány eredmény élesen megmarad az emlékezetemben.

Az 1960-as években Allan Frey fedezte fel elsőként, hogy az emberek és az állatok hallják a kisenergiájú pulzáló mikrohullámokat. Az elsők között mutatta ki, hogy a mikrohullámok zavarják a szívritmust és károsítják a vér-agy gátat, melynek hatására nagyobb molekulák is átszivároghatnak, potenciális agykárosodáshoz vezetve.

Milton Zaret szemész írt le először kisenergiájú mikrohullám okozta hályogot. A kanadai Tanner, Romero-Sierra és Bigu Del Blanco arapapagájokkal, csirkékkel, galambokkal és sirályokkal kísérletezett.
A madarak igyekeztek elkerülni a mikrohullámú sugárzást, és pillanatokon belül összeestek, ha nem tudták. A tollaiktól megfosztott madaraknak nem lett bajuk, és a kutatók kimutatták, hogy a tollak antennaként továbbítják a mikrohullámú energiát a madarak testébe.
Harminc évvel később Alfonso Balmori Martínez gondosan dokumentálta a gólyák, a háziverebek és a szabadfarkú denevérek számának csökkenését és eltűnését a mobil bázisállomások környékéről.

Sokszor megcáfolták már azt az elképzelést, miszerint van egy határérték, amely alatt biztonságosnak mondható a mikrohullámú sugárzás.
Igor Belyaev Moszkvában kimutatta, hogy egy átlagos mobiltelefon által kibocsátott sugárzásnál 10.000.000.000.000.000-szor kisebb térerő is idézhet elő rezonanciahatást a baktériumok DNS-ében.
Németországban W. Grundler mutatta ki, hogy a nullához közeli térerő már hatással van az élesztősejtek növekedésére.

Az 1990-es évek elején a svájci kormány megbízásából készült egy vizsgálat a schwarzenburgi rövidhullámú adó hatásairól, mivel a környéken lakó emberek álmatlanságra panaszkodtak. A helybeliek naplót vezettek az alvásukról úgy, hogy közben nem tudták, mikor van az adó bekapcsolva és mikor nem. Kiderült, hogy az adó zavarja az alvást több mérföldnyire is. Az eredmények miatt azt a rádióadót véglegesen bezárták.

A lettországi Skrundában egy távoli felderítést végző radarállomást készültek leszerelni a hidegháború végén. Előtte egy összehangolt akcióban azt próbálták kideríteni, hogy a radarállomás hatott-e a környezetre. A kutatócsoportok mindenhol találtak ilyen hatásokat, még ott is, ahol nagyon gyenge volt a sugárzás: 

kisebb évgyűrűket a fákon, a fenyőtűk korai elöregedését, kromoszómakárosodást teheneknél, iskolásgyermekeknél a memória, a figyelem, a tanulási képesség és a légzési funkció csökkenését, felnőtteknél megnövekedett fehérvérsejtszámot, és a nemek arányának megváltozását (több lány született) a radar működésének éveiben.

Németországban Wolfgang Volkrodt az erdők pusztulását a mikrohullámú sugárzással és nem a savas esőkkel hozta összefüggésbe. Wolfgang Löscher és Günther Käs adótornyok okozta betegségeket dokumentált fejős teheneknél: kisebb tejhozamot, terméketlenséget, vetéléseket, születési rendellenességeket, viselkedési zavarokat és korai halált. Boncolások során fény derült arra, hogy a tehenek azért pusztultak el, mert összeomlott a keringésük és vérzett több szervük.

Franciaországban Roger Santini kimutatta, hogy minél közelebb lakik valaki egy adótoronyhoz, annál valószínűbb, hogy előfordul nála szédülés, hányinger, memóriavesztés és más neurológiai tünet.

Claudio Gómez-Perretta hasonló eredményekre jutott Spanyolországban. A holland kormány laboratóriumban végzett kettős vak (double-blind) kísérleteket finanszírozott. Egy adótorony jeleivel besugárzott személyeknél szédülés, idegesség, mellkasi fájdalom, légszomj, zsibbadás és bizsergő érzés, gyengeség és koncentrációs nehézség lépett fel.

A néhai Neil Cherry arra a következtetésre jutott, hogy San Franciscóban a gyermekkori rák előfordulási aránya az antennákkal megrakott Sutro toronytól való távolság függvénye.

Olle Johansson és Örjan Hallberg kimutatták, hogy az általuk vizsgált országokban a 20. század során az asztma és néhány rákbetegség gyakoriságának növekedése és csökkenése összhangban volt a lakosság rádióhullámokkal való besugárzásának mértékével.

Kimutatták, hogy a tüdőrák kialakulásában legalább olyan fontos tényező a rádióhullám, mint a cigarettázás.

Leif Salford legújabb vizsgálata a vér-agy gátról igazolta Allan Frey és mások korábbi eredményeit, de további nyugtalanító felfedezéseket tett.
Először is, némelykor a sugárzás ezredére való csökkentése növelte az agy károsodását (ún. "ablak" hatás). Másodszor, mobiltelefonnal egy alkalommal két órán át besugárzott állatoknál elhalt agysejtes területeket találtak két hónappal később.

Salford véleménye az, hogy a mobiltelefonok "a világ legnagyobb biológiai kísérlete". 

Munkája szilárd alapot nyújt azoknak, akik arra figyelmeztetnek, hogy minden mobiltelefonálás károsítja az agysejteket, és hogy a mobiltelefonok a cigarettához hasonlóan ártanak mind az őket használóknak, mind a közelben levőknek.
Eredményei különlegesen aggasztóak Santini franciaországi és Sandström és Mild svédországi felmérései fényében, melyek szerint a mobiltelefont használók 25%-ának olyan neurológiai tünetekei vannak mint szédülés, fejfájás, memóriavesztés, fáradtság és bizsergő érzés.

A mai napig 1200 német orvos (világszerte összesen 2000-en) aláírt egy petíciót, a Freiburgi Felhívást.
Ebben a vezeték nélküli technológia szigorú korlátozására szólítanak fel, mivel bizonyos betegségek és tünetek drámai elszaporodását észlelik pácienseik körében – olyan tüneteket, amelyeket csak a környezeti mikrohullámú sugárzás számlájára tudnak írni.

A betegségek közé tartoznak:

• figyelemhiány, 
• a vérnyomás szélsőséges ingadozása, 
• szívritmuszavar, 
• szívinfarktus és 
• szélhűdés fiatalok körében, 
• Alzheimer-kór, 
• epilepszia, 
• leukémia és 
• agydaganatok.

A tünetek közé tartozik:

• fejfájás, 
• migrén, 
• krónikus fáradtság,
• izgatottság, 
• alvászavar, 
• fülcsengés,
• ismeretlen eredetű ideg- és kötőszöveti fájdalom és 
• fertőzésre való hajlam.

A petíció felhív a sugárzás határértékeinek jelentős csökkentésére, a mobiltelefon-technológia fejlesztésének leállítására, mobiltelefon- és antennamentes övezetek létrehozására, a mobilhasználat megtiltására gyermekeknél, valamint a mobiltelefonok és a digitális vezeték nélküli telefonok betiltására az iskolákban, a kórházakban, az idősotthonokban, nyilvános épületekben és a tömegközlekedési eszközökön.

A Kaliforniai Egészségügyi Hivatal egy telefonos felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy 120.000 kaliforniai – és ebből következtetve egymillió amerikai – hagyta el a munkahelyét az elektromágneses sugárzás miatt. 
Senki sem számolja azokat, akik az otthonukat hagyták el ugyanazon okból.

Az "elektromos érzékenység" egy népszerű, de pontatlan kifejezés ezen globális szennyezés okozta szenvedésre. 
Sokkal elterjedtebb a probléma, mint azt feltételezik, és napról napra nő. Mire az emberek rájönnek, hogy elektromágneses terek okozzák fájdalmaikat vagy betegségeiket, az életük már romokban hever.  
Rájönnek, hogy nehéz hozzájutni megbízható információkhoz és még nehezebb azokat megérteni; hogy kevés támogatásra számíthatnak és megoldást sem ajánl fel senki; és hogy amikor végre megtanulják, mit kell elkerülniük, akkor rájönnek, hogy lehetetlen azt megtenni.

A legmagasabb beosztású ember, aki eddig bejelentette, hogy a mobiltelefonok, a vezeték nélküli telefonok és a számítógépek beteggé teszik, az Gro Harlem Brundtland orvos, közegészségügyi szakértő, Norvégia volt miniszterelnöke és 2003-ig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója. 
De még egy ilyen közismert személyiségnek sem sikerült ráirányítania a világ figyelmét mindannyiunk szorult helyzetére, sem lelassítania a telekommunikáció terjedését vagy felvenni a problémát a környezetvédelmi ügyek közé.

Pedig ennek meg kell történnie. Túl sok intelligens, szakképzett, hasznos ember vándorol az ország puszta sivatagjaiban, hajlék nélkül, kitaszítva, megfosztva polgárjogaitól, sehol sem találván menedéket. 
Túl sokan vetettek véget életüknek, mivel elvesztették a reményt, túl sokat szenvedtek, túl sokszor kellett felszedelőzködniük és menekülniük az életükért.

A távközlési iparban sok berendezést tesztelő, szerelő és javitó alkalmazott szenved rádióhullám-betegségben, és fél felszólalni, vagy nem is tudja, mi okozza betegségét.
Olyan sok radart, antennát és távközlési készüléket állítanak csatarendbe kormányzati, katonai, szükséghelyzeti, üzleti és privát célokra mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, és az űrben, hogy sehova sem lehet elbújni. Még a rádiócsillagászok is azt mondják, hogy már csak a hold másik fele maradt egyetlen helynek, amely elég csendes ahhoz a rádiós spektrumban, hogy érzékelni lehessen a csillagokat.

---

Arthur Firstenberg a Cellular Phone Task Force (Mobiltelefon Munkacsoport) nevű nonprofit szervezet alapító tagja és elnöke. A szervezet az elektromágneses szennyezésre hívja fel az emberek figyelmét, és képviseli, támogatja a sugárzás áldozatait. Firstenberg a szerkesztője a szervezet No Place To Hide (Nincs Hova Elrejtőzni) című kiadványának, és ő a szerzője a Microwaving Our Planet: The Environmental Impact of the Wireless Revolution (Bolygónk mikrohullámú besugárzása: a vezeték nélküli forradalom környezeti hatásai, 1996) című könyvnek. Címe: PO Box 1337, Mendocino, CA 95460, USA. Telefonszáma: (707) 937-3990.

---

Épületvédelemmel és lokális telefon, számítógép, laptop illetve autó és személyvédelemmel kapcsolatosan keressen Minket. 

06-20-254-65-54   illetve  06-70-322-63-61

facebook/sugarmentesen
sugarmentesen.blogspot.hu
eszmog.shs@gmail.com

Használati tárgyaink sugárzás mérése.

Lakásunk használati tárgyai, illetve beépített dolgai kikapcsolt állapotban!

Sugárzásmérésüket végeztük el, hogy szemléltessük az elé tett "elektroszmog védelem" tevékenységét, vagyis azt, hogy 75%-kal képes levinni az értékeket.
Természetesen ez most csak egy pár másodperces illusztráció volt, amikor huzamosabb ideig rajta van a használati tárgyon akkor ez az érték állandósul.

Bővebb információért keressen Minket, hisz a sugárzás köztünk él!

06-20-254-65-54
06-70-322-63-61

facebook/sugarmentesen
sugarmentesen.blogspot.hu
eszmog.shs@gmail.com

Épületvédelem pozitív hatásai a szervezetre

Milyen kedvező változásokat idéz elő a szervezetünkben, a beépített sugárzásvédelem az épületekben?

Informácio:
06-20-254-65-54;
06-70-322-63-61;
facebook.com/sugarmentesen
eszmog.shs@gmail.com

Miért van szükség sugárzásvédelemre?

Komplex sugárzásmérés műszerekkel.
Megoldások a radioaktivitás, a vízérsugárzás, a Hartmann csomópontok és az elektromágneses terekre.

Informácio:
06-20-254-65-54;
06-70-322-63-61;
facebook.com/sugarmentesen
eszmog.shs@gmail.com